Látászavar

A látásélesség egysége.

Visio, visus - a látószerv és a látóelemző funkciója, amely a különféle tárgyak által kibocsátott vagy visszavert fény energiájának felismerésével és átalakításával, valamint a világgal kapcsolatos információk megszerzéséből áll.

Az evolúció során speciális fényérzékeny sejtek alakultak ki, amelyek szelektíven reagálnak egy fény stimulusra.

Ilyen sejtek találhatók néhány alacsonyabb állat, például férgek, szöveti szöveteiben. A szem, mint a fény észlelésének szerve, az ízeltlábúakban jelenik meg. Ezt a folyamatot fotorecepciónak nevezzük. A fényreceptor rétegen belüli fény térbeli és időbeli egyenetlenségei lásd végső soron meghatározzák az agy teljes a látásélesség egysége és a világ változó képet.

Magában foglalja a szem optikai berendezését, amely képezi a tárgy képét, a retina lásdkivágással vált izgatott és gátolt részek mozaikjává, a látóideg lásd és az optikai traktus, amely továbbítja a vizuális jelet az agyba, subkortikális és kortikális látóközpontok, amelyekben ezt a jelet képpé dolgozzák fel lásd: Látási központok, útvonalak.

Tartalom Fiziológia A modern fogalmak szerint - komplex funkcionális rendszer. Szokásos különféle funkciók megkülönböztetése 3: fényérzékelés lásdszínérzékelés lásd Színlátástárgyak alakjának észlelése, amelynek kvantitatív mértéke a látásélesség lásda képesség egy nagy teret rögzített pillantással látni - a látómezőt lásd.

Az összes látási funkció kisebb mértékben függ az egyén korábbi tapasztalataitól és edzésétől, mint például a a látásélesség egysége és színérzékelés, nagyobb mértékben - a látásélesség és a binokuláris látás.

A személy 3. A fény kvantumingadozásainak megfigyelését vizsgálva S. Vavilov megállapította, hogy bizonyos körülmények között több foton fénykvantum behatolása a szembe a fényérzékelést okozhatja. Ugyanakkor a 3. Ebben az esetben a szem spektrális érzékenysége egybeesik a napenergia-eloszlási görbe maximális értékével.

  1. Látászavar – Wikipédia
  2. Gyenge látásképzés

A szem fényérzékenysége nagyban változik, és elsősorban a környező fénytől függ: ha egy személy sötétben tartózkodik, a fény érzékelési küszöbje csökken, a fényben való tartózkodás pedig növekszik. Ezt a 3. Szokásos különbséget tenni az éjszakai vagy a skótikus, a 3. A fényérzékenységi küszöbök mellett, amikor a háttérvilágítás megváltozik, megváltozik annak spektrumjellemzője is: a szem maximális érzékenysége a fényben hosszabb hullámhosszon, mint sötétben 1.

Ezek a jellemzők 3. Az első hl.

Tudnivalók a gépjárművezetői alkalmasságról

A fotorecepció fő folyamata - a fénymennyiség abszorpciója emberi látás fórum a gerjesztés előfordulása - a rudak és kúpok külső szegmenseiben zajlik. Mindkét típusú fotoreceptor külső szegmense egy vékony 20—25 nm vastag lemezek halmaza, amely vizuális pigmentet tartalmaz [F. Sjostrand, ].

Lézerszemészeti klinika az Alsópetényi Prónay kastélyban ... 7.

A botok vizuális pigmentei között lásd. Látható pigmentek a legjobban vizsgálták piracetám és hatása a látásra rodopszint lásd.

Amikor egy fénymennyiség elnyelődik, a ciszrodopszin egy másik izomerré - transz-rodopszinké alakul - ez viszont számos vegyületet eredményez. Hasonló eljárás zajlik a kúpokban is, amelyeknek a vizuális pigmentei a jodopszin vagy a cianopszin különböző színű összetételű fényre reagálnak.

A rodopszin funkcionális hiánya a betegség kifejlődéséhez vezet, amely a látásélesség hirtelen csökkenésekor gyenge fényviszonyok között nyilvánvalóvá válik, és hemeralopia lásd. Az adaptációs mechanizmus, amelyet P. Lazarev és Hecht S.

Hecht, fogalmazott meg, a szem fényérzékenysége és a vizuális pigment koncentrációja közötti összefüggésen alapul. A látásélesség egysége mennyiségek közvetlen mérése [Dowling, ] tisztázta ezeket az ötleteket: a fotoreceptor fényérzékenységét nem a pillanatban jelenlévő pigmentmennyiség határozza meg, hanem a fény hatására elbomlott molekulák száma, azaz valamilyen közbenső vagy végtermék határozza meg.

Például az olvasótábla tetején lévő es számot a normális látású szem 50 méterről elolvassa. Ha a beteg nem látja 5 méterről a tábla legnagyobb jelét, akkor kisebb hordozható táblán az 50 méterről 1 szögpecet adó jelet közelítjük, vagy kevésbé pontos módszerrel, fekete tábla előtt szétterpesztett ujjainkat mutatjuk, amelyek számát kell megállapítsa. A tárgylátás legalsó határa az, ha a beteg csak kezünk mozgását látja szeme előtt kml. A közeli látóélesség vizsgálatát közeli olvasótábla Csapody-tábla segítségével határozzuk meg. A vizsgált 25 centiméter távolságra tartja a táblát, és a közeli látóélessége az az érték, amelyhez tartozó szöveget folyamatosan olvasni tudja.

A fotokémia mellett. A színérzékelés a kúpok funkciójával jár. A színes látás számos elméletéből a legismertebb a háromkomponensû elmélet, amelyet elsõként M. Lomonosov fogalmazott meg, majd Jung H. Joung, és G. Helmholtz munkáiban fejlesztették tovább.

a látásélesség egysége

Ennek lényege abból a tényből adódik, hogy a szemben három detektor található, amelyek mindegyike maximális érzékenységgel rendelkezik a spektrum egy bizonyos területén: az egyik piros, a másik zöld, a harmadik kék. Bármely spektrális összetétel fény lebontható e három alkotórészre, és ezért három fényérzékeny szemdetektor válaszát okozza. A gerjesztés aránya alapján felismerjük a szembe jutó sugárzás színét. A színkompozíció háromkomponensű elmélete egyre növekvő morfofiziolt kap.

A gerincesek retinajában három kúptípust különböztettek meg, amelyek vizuális pigmenteinek jellegzetes spektruma van a maximális értékkel az elsődleges színek körzetében. Nem tisztázott, hogy az egyes kúp típusok tartalmaz-e sajátos fényérzékeny pigmentet, a látásélesség egysége ugyanazon pigmentek keveréke különböző arányban. A fény- és színérzékelés képezik az alapját, amelyen más funkciók épülnek. Ezek közül a legfontosabb a tárgyak megkülönböztetése és felismerése.

Végrehajtása szempontjából nem a szem abszolút fény- és színérzékenysége, hanem a térben és időben bekövetkező változásokra való érzékenység - az úgynevezett.

A vizuális analizátor felépítése és funkciói - Szemüveg

Tulajdonságai számos mennyiségi összefüggésben vannak kifejezve, kísérletileg - pszichofizikai törvényekkel3. Ez a kapcsolat, amelyet Ricco-törvénynek hívnak, érvényes a fény stimulációjának kis területein. Ez azt jelenti, hogy az irritáció teljes összegzése történik. Az a zónát, amelyen belül ez a a látásélesség egysége alkalmazandó 'a retina közepén és legfeljebb 1' perifériájána teljes összegzés zónájának nevezzük.

Az inger területének növekedésével a teljes összegzés már nem fordul elő. Ahol az n kitevő 0-tól 1-ig változik, a retina összegzési képességét tükrözi ezekben a körülmények között. Nem kevésbé fontos a fény stimulus időbeli jellemzői szempontjából. A fénystimuláció térbeli és időbeli összegzésén kívül számos pszichofizikát is leírtak.

Tehát, amikor egy szem két vagy több fényerősségű felületet észlel, a kontraszt növekedése figyelhető meg az interfészen: a világosabb mező széle, a határ mellett, világosabbá válik, és egy sötétebb mező széle még sötétebbé válik. A különböző színek mezői szubjektíven megváltoztatják színüket attól függően, hogy melyik háttér található színkontraszt jelenség.

A vizuális rendszerben alkalmazott interakciók bármilyen formája világosabb képet nyújthat a tárgyakról különösen a szegélyekről, a kontúrokrólviszont hibákat vezethetnek be a tárgyak méretének és relatív helyzetének becsléséhez lásd: Vizuális illúziók. A vizuális észlelés átmeneti jelenségei közül a legfontosabb a szekvenciális kép vagy utókép, amely a vizuális benyomás, amely egy ideig fennmarad az inger befejezése után.

A szekvenciális képet először ugyanolyan színűnek tekintik, mint az azt a látásélesség egysége ingert pozitív szekvenciális képmajd a komplementer színes ingerrel vagy ellentétes akromatikus ingerrel szín negatív szekvenciális kép lesz a színe. A szekvenciális képek a tehetetlenséget tükrözik. Ez a tulajdonság egy bizonyos frekvencia feletti fényvisszaverődések folyamatos ragyogás-összekapcsolódásának alapját képezi, ezenkívül lehetővé teszi a film és a televíziós kép egyes képkockáinak egyetlen mozgóképké történő egyesítését.

A látásérzések kölcsönhatásának valamennyi tulajdonságát korábban a pszichofizikai jelenségek alapján vizsgálták. Az információfeldolgozás elméletének fejlesztésével a vizuális a látásélesség egysége ezeknek a törvényeknek az anyagi alapjai jelennek meg. A vizuális rendszer egy többszintű struktúra, a jelek átvitelének komplex mintázatával az alsóbb szintektől a felsőig. Az alsóbb szintű elemek halmazát, amelyek funkcionálisan társulnak a következő legmagasabb szint egyik eleméhez, ezen elem recepciós mezőjének hívjuk.

A retina recepciós mezeje alatt a fotoreceptorok összességét értjük, amelyek bipoláris sejteken keresztül kapcsolódnak a retina egyetlen ganglionsejtjéhez.

  • Szemészet | Digitális Tankönyvtár
  • Gyógyszerek, amelyek javítják a látást a rövidlátásban
  • Kezelés felnőtt gyakori pislogása esetén Miopia és távoli látás: mi a mínusz, és mi a plusz, mely szemüveget kell viselni?
  • A legjobb gyümölcs vagy zöldség a látáshoz

Hartline kimutatta, hogy a retina háromféle recepciós mezeje létezik: olyanok, amelyek reagálnak a fény bekapcsolására on - válasza fény kikapcsolására off - válaszés a fény be- és kikapcsolására on - off - válasz. További vizsgálatok azt mutatták, hogy ugyanazon ganglionsejt recepciós területén a különféle típusú válaszok zónái koncentrikusan váltakoznak.

a látásélesség egysége

Elektrofiziol, Barlow N. Barlow,V. Glezer tanulmányai különféle állatok retináján lehetővé tették annak megállapítását, hogy a recepciós mező nem szigorúan korlátozott szerkezet: mérete és néha alakja a megvilágítástól függően változik szomszédos mezők és az egész retina.

Навигация по записям

Amint a látásélesség egysége a sok éves kutatás mutatja, A. Byzova et al. Úgy gondolják, hogy az elektromos potenciál terjedése az interneuronális szinapszisokra jelentős szerepet játszik ezen interakciók mechanizmusában. A recepciós mezők változásai biztosítják a retina helyi alkalmazkodását, azaz a jel eltűnését az állandó megvilágítású területektől.

A jelet csak azokon a területeken küldik, ahol a megvilágítás különbsége megjelenik - az élük vagy a kontúrjuk. Innentől kezdve, annak érdekében, hogy folyamatosan láthassuk a daw vonalra irányított tárgyat lásda szemnek folyamatosan kis mozgásokat kell végrehajtania. Az ilyen mozgásoknak három típusa létezik: 1 remegés - nagyfrekvenciás Hz rezgések egy rögzítési pont körül nagyon kis amplitúdóval akár a látásélesség egysége ív másodpercig ; 2 sodródás - lassú legfeljebb 6 szög perc 1 másodperc alatt.

A tekintet elcsúszása egy adott irányból 3—30 szög perc ; 3 mikrokábelek mikrougrások - a tekintet gyors mozgatása 1 - 50 ív perc között. Úgy gondolják, hogy a sodródás elsősorban a kép láthatóságának helyreállítását segíti a retinnal, a mikroszkópok pedig a megadott pillantási irány visszaállítását. A retina ganglionsejtjeiből a látóideg rostokon keresztül a a látásélesség egysége bejut az oldalsó hajlított testbe, amely a szubkortikális központ 3.

Itt koncentrálódnak a sejtek, amelyeknek kétféle recepciós mezeje van: egyesek felelnek az információ továbbításáért a fényerőért, mások a kép kontúrjaira alakjára vonatkoznak.

Az optikai út utolsó idegsejtje az oldalsó forgatott testben kezdődik és a látókéregben végződik. A kérgi neuronok recepciós területei különféle komplex hosszú távú ingerekre reagálnak. A kéreg látómezőinek három típusát írják le: 1 egyszerűek, hosszúkás alakúak, és a képen a mezőn áthaladó vonalra, csíkra vagy kontrasztos szélre reagálnak; 2 komplex, érzékeny a különböző tájolások mozgó élére; 3 szuperkomplex, reagálva olyan számokra, mint egy szög, konvexitás, egyenes szakasz, egy meghatározott vastagságú szalag.

Shevelev I. Így a vizuális rendszert egy többszintes hierarchikus elemekből álló hálózat formájában reprezentálják, amelyek kiválasztják észlelik az egyes egyre összetettebb képi elemeket.

Ennek a rendszernek a végső szakasza a vizuális kép szintézise és felismerése a memóriában tárolt képek készletével összehasonlítva.

Glezer V. Az első típus szerint veleszületett mechanizmusok standard detektorok segítségével felismerik a kép egyszerű térbeli jeleit: a vonalak és az ábrák tájolása, elhelyezkedése a látómezőben, méret.

Navigációs menü

A második típus szerint a jelek többlépcsős elemzésével és azok kombinációjával az élet során megszerzett vizuális képek jeleinek halmazával összehasonlítva tárgyi rajzok és geometriai ábrák kerülnek felismerésre. A harmadik típus ugyanazokat a bonyolult képeket ismeri fel ismételt ismétlésük után: a vizuális rendszerben ezeknek a képeknek a szabványai alakulnak ki, mint az egyszerű alakok veleszületett szabványai; így betűket, számokat és egyéb grafikus szimbólumokat ismerünk fel.

A látásélesség vizsgálata - a kép legkisebb részleteinek megkülönböztetésének képessége - szorosan kapcsolódik a látásfelismeréshez. A jelek megkülönböztetése szokás, Krím szerint elismerik: 1 a legkevésbé látható minimális láthatóság ; 2 a legkevésbé megkülönböztethető minimálisan elválasztható ; 3 a legkevésbé felismerhető minimális kognoszcibilis. Az első esetben egy objektum egységes háttér felismeréséről szól, a másodikban egy egyszerű jel felismeréséről az első azonosítási típusharmadikban - egy összetett ábra felismeréséről a második, megfelelő képzettséggel - a harmadik azonosítási típus.

a látásélesség egysége

A detektorok specializációja azonban nem lehet korlátlan. Ez arra késztett minket, hogy keressünk univerzális képi elemeket, amelyek alkalmasak bármilyen vizuális kép elemzésére. A képátvitel általános elmélete lehetővé tette annak megállapítását, hogy egy ilyen elem váltakozó fekete-fehér csíkok rácsa. Campbell F.