Mi a látás és. A látószerv felépítése és a látás folyamata

Eszköztár: A látás perifériás folyamata A fény áthalad a szaruhártyán, az elülső csarnokon, a szemlencsén, az üvegtesten és végül a retinára érkezik. A fény a szaruhártya mellső felszínén, és a lencse elülső és hátsó felszínén szenved törést.

A retinán keletkező kép fordított állású. A retinában lévő csapokban és pálcikákban fényérzékeny anyagok vannak, ezeknek a vegyületeknek a szerkezete fény hatására megváltozik, és kis elektromos ingerek keletkeznek, a receptorokon létrejön egy tulajdonképpeni első mi a látás és, az ingerület tovább jut a bipoláris sejtekre második képinnen pedig a ganglionsejtekre harmadik kép. A harmadik kép már változatlan formában kerül a látókéregbe.

A látás központi folyamata A retinán keletkező kép végül idegpályákon keresztül az agy bal és jobboldali látókérgébe jut. A retinában lévő receptorokra eső fény ingerületet vált ki, a receptorokból az ingerület az úgynevezett bipoláris sejtekbe jut, onnan a ganglionsejtekbe.

A ganglionsejtek axonjai látóideggé szedődnek össze.

A látóideg a szemüregből a koponya üregébe kerül, ahol mindkét szem orr felőli retinafeléből érkező rostok kereszteződnek, így a jobb szem retinájának bal feléből érkező ingerületek a bal szem bal feléből érkező ingerületekkel együtt a bal látókéregbe jutnak. A bal látókéreggel tehát a jobb oldali látóteret látjuk.

Az A vitamin szerepe a látásban A csapokban és a pálcikákban a fény kémiai reakciók sorozatát indítja el. Mindkét receptor működéséhez szükséges egy retinál nevű anyag, a retinál nevű anyag alapja az A-vitamin. Érthető, hogy A-vitamin hiányban a fényérzékelés romlik.

Először a pálcikák működése károsodik, úgynevezett farkasvakság alakul ki, ami azt jelenti, hogy az A-vitamin hiányban szenvedő szürkületben nem lát. Ha a vitaminhiány tartós, akkor a csapok is maradandó károsodást szenvedhetnek. A pupilla reflex A pupilla tágassága határozza meg, hogy milyen mennyiségű fény esik a retinára.

A reflexívben a retinára eső fény által kiváltott ingerület a látóidegen bejut az agyba, majd részben az ellenoldali idegrostokkal kereszteződve az ingerület az agytörzsbe jut, az ott lévő idegmagok ingerlik a pupillaszűkítő izom motoros idegsejtjét, és a pupilla összeszűkül.

Mivel az idegrostok kereszteződnek ezért például a bal szembe világítva a jobb szem pupillája is összeszűkül.