Hogyan alakul a világkép

Az anyanyelv képe — csoportos kutatás a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen Tisztelt Szerkesztőség!

Mitológiai világkép. Világkép – Wikipédia

Kedves Kollégák! Kor- és világkép A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem többnyelvűség és multikulturalitás szak elsőéves mesterszakos hallgatói Czégé Hogyan alakul a világkép, Györgydeák Éva, Vincze Emese nyelvészeti csoportos kutatásba kezdtek a Sapientia Alapítvány Kutatási Hogyan alakul a világkép Intézetének a támogatásával. A csoport a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék oktatójának a vezetésével az anyanyelv nyelvi képének vizsgálatával foglalkozik Bihar és Temes megyei magyar középiskolás diákok körében.

Azért választottuk ezt a kutatási témát, mert szeretnénk reális képet kapni arról, hogyan viszonyulnak a mai középiskolások az anyanyelvhez, milyen sztereotípiákat működtetnek az anyanyelvükkel, főként a magyar nyelvvel kapcsolatosan. Olyan közösségeket vizsgálunk, ahol a magyarság számszerűen és területileg is kisebbségben van, legyen az a bánsági szórvány vagy a bihari peremvidék.

Mitológiai világkép, Hitvilág/2

Azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy milyen hozzáállást tanúsítanak a középiskolások az anyanyelvhez, milyen az attitűdjük, milyen presztízsű számukra az anyanyelvük, milyen hasznossági elvek mentén ítélik meg a magyar nyelv hasznosíthatóságát abban a régióban, amelyben rövidlátás 3 dioptria az. Szakirodalmi vonatkozásban több szempontból közelítünk a témához: egyrészt a nyelvi világkép kutatásának az eredményeit használjuk fel.

Ez a szakkifejezés ma a kognitív nyelvészet területéhez tartozó fogalom, de valójában a nyelvi relativitás tételével egyidős, hiszen már Herder, majd Humboldt is felveti a nyelvi világnézet problémáját. Amint a nyelvészek figyelme ismét a relativitás tétele felé fordul, hogyan alakul a világkép inkább kikristályosodik a nyelvi világkép fogalma is.

Elsősorban lengyel nyelvészek foglalkoznak vele.

Magyar nyelvi használata főként Bańczerowski Janusz nevéhez fűződik Bańczerowski ;de vele párhuzamosan a szakkifejezés több magyar szerző tanulmányában is megjelenik, bár ugyanezzel a jelentéssel, de nem mindig pontosan ugyanígy megnevezve. Például J. Tolkien és J. Rowling népszerű műveit említve, amelyek a szerző értelmezésében legközelebb állnak a mese idealizált vagy ősformájához.

Már ha létezik egyáltalán egyik vagy másik, eszményi, tehát tökéletes, illetve törzsökös alapformája a mesének, és amennyiben azok feltárhatók és leírhatók.

Nyomárkay István kutatásai során elsődlegesen a szemléleti háttér kifejezést használja Nyomárkaymajd Hegedűs József felveti Hegedűshogy nyelvtanuláskor, illetve a nyelvek kontrasztív összevetésekor a szupraszemantika, a világ tudati-nyelvi képe, a világ nyelvi eszmei képe terminusok ajánlottak a leginkább.

A es évek elejétől Kolozsváron is folynak olyan kutatások, amelyek a nyelvi világkép témaköréhez kapcsolhatók: elsősorban Szilágyi N. Sándor és tanítványai foglalkoznak a nyelvi világmodell Szilágyi problémájával. Ez a kutatócsoport főleg olyan szemantikai elemzéseket végez, amelyek megelőlegezik a nyelvi világkép Bańczerowski-féle kutatásának a módszertanát.

Hogyan alakul a világkép

Például a nemzet szó szemantikájával Czier ; Szilágyi foglalkozó írások kimutatják, hogy a fenti lexémával kapcsolatos tudásunk mindig valamilyen metaforikus képként kerül a felszínre: úgy beszélünk erről a szóról, mintha az épület lenne, ejtőernyős látás ember, esetleg növény stb. Másrészt olyan megközelítésmód is szükséges, ahol az anyanyelv fogalmát az azonosulás, azonosítás, kompetencia, kompetenciamegszerzés Nádor—Spannraft 11 szempontjain keresztül értelmezzük, azaz egyrészt szociolingvisztikai értelemben, másrészt viszont nyelvpedagógiai szempontokat érvényesítünk.

Feltételezésünk szerint az anyanyelv nyelvi képe olyan konceptualizációs folyamatot takar, amely egyenesen arányos az anyanyelv magyar nyelv presztízsével a vizsgált beszélőközösségek környezetében. A nyelvi világkép vizsgálata során — feltételezésünk szerint — olyan összefüggések tárhatók fel, amelyek megmutatják a mögöttes diskurzust, ezáltal a valódi nyelvi attitűd kerül felszínre.

Kutatásunk célja kettős: konkrét törekvésünk a magyar mint anyanyelv nyelvi képének a feltárása négy magyar tannyelvű középiskola diákjai körében számszerűen fő az Ady Endre Elméleti Líceumban, Nagyváradon, az Arany János Elméleti Középiskolában, Nagyszalontán, valamint a Bartók Béla Elméleti Líceumban és a Gerhardinum Katolikus Líceumban, Temesváron.

Általános cél, hogy a mesterszakos képzésben részt vevő hallgatók hogyan alakul a világkép betekintést nyerjenek és tapasztalatot szerezzenek a nyelvészeti kutatások területén.

A kutatás alapmódszere a kérdőíves adatfelvétel, az aktív részvevő megfigyelés, majd a korpuszközpontú adatfeldolgozás, illetve a publikált adatok másodelemzése.

Jelen kutatás eredményei megmutatják, hogy a vizsgált intézmények középiskolásai milyen oktatási nyelven kívánják folytatni tanulmányaikat az egyetemi rendszerben.

Mi az idő?

Így a romániai magyar nyelvű felsőoktatási intézmények számára is mérvadó lehet a munkánk. Az adatértelmezés folytán olyan információk is a felszínre kerülhetnek, amelyek a helyi közösségek civil szerveződései számára is irányadóak a közösségszervezés területén. Fontos információk.